AZ OKTATÁSI HIVATAL BÁZISINTÉZMÉNYE

A tagintézmény eredményesen működtetett és dokumentált pedagógiai innovációinak és jó gyakorlatainak bemutatása

Iskolánk az elmúlt évtizedben többszöri átszervezésen ment keresztül. Jelenleg a Szigetvári Tankerület fenntartása alatt álló tagintézmény. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Iskolánk inkluzív szemléletű. Működésünkben és értékeiben elkötelezettek vagyunk abban, hogy elfogadjuk az egyének és csoportok sokféleségét. Tevékenységünkben segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A helyi pedagógiai programunk és a folyamatos innovatív tantestületi munka olyan készség és képességfejlesztési program, ami megfelel a legújabb pedagógiai elvárásoknak, az inkluzív iskola modellnek. Pedagógiai munkánk középpontjában a közösségre figyelő, közösségben építkező személyre szóló egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztés áll. Munkánkat a 90-es években induló alternatív pedagógia kidolgozásával kezdtük. Akkori pedagógiai szisztémánk alapja Pirisi Jánosné és Pesti Gézáné „Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni különbségekhez” elnevezésű 1989-ben induló innováció. Az évek során folyamatosan bővítjük, alakítjuk, változtatjuk, igazítjuk az elvárásokhoz, igényekhez. A fejlődés és fejlesztés, a dokumentumok kidolgozottsága egyre teljesebb. Munkák alapját az elkötelezettség, a befogadó pedagógiai attitűd adja.

JÓ GYAKORLATAINK bemutatása:

Inkluzív nevelés – Differenciált egyéni képességfejlesztés

Az oktatás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a tanár, a tanító a gyermekek közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulmányi anyag feldolgozásának szintjét illetve módszerét. Tágabb értelemben az egyéni és csoportkülönbségek figyelembe-vételét jelenti. Jó gyakorlatunkkal elértük, hogy hatékony tanulói megismerés után képesek legyünk az egyéni szükségletek kezelésére. Programunk differenciált tanulásszervezésre épített egyéni képességfejlesztő program mely igazodik az egyéni különbségekhez, megvalósítva a teljes inklúziót. Lényege a tanulás-tanítás folyamatának a tanulókhoz történő igazítása, melyben a gyerekekre szabjuk a tanulnivalókat a tanítási és nevelési módszereket is. Valljuk az egyéni bánásmód elvét. Érdekeltté, aktívvá tesszük a gyereket az ismeretszerzés folyamatában, ügyelünk arra, hogy a tanulási helyzetek élményt nyújtsanak (élménypedagógia) és aktivitásra, a belső motiváltság kialakítására késztessenek. A konstruktív pedagógiai elvek alkalmazásával elérjük, hogy minden gyermek saját maga megkonstruálhassa saját tudását. A tanító feladata a tanulás egyénre szabott feltételeinek megteremtése gondolkodás szintjeihez igazított feladatbank rendszer működtetésével. Lényeges elemei még az öndifferenciálás elvének működtetése, a tanulás szervezésének óramodelljei, rugalmas tanrend, formatív értékelés, diagnosztikus eredményvizsgálatok alkalmazása.

Tantárgyorientált idegennyelv-oktatás /német-angol/

Jó gyakorlatunk minden tanuló számára egyformán lehetővé teszi az idegen nyelv (angol, német) tanulását első osztálytól, melynek alapelve a kommunikatív nyelvoktatás. A hatékony nyelvtanítás kulcsa a gyerekek mozgásszeretetében és kíváncsiságában gyökerezik. Emiatt a motivációt elsődlegesen feladatok, játékok, dalok segítségével valósítjuk meg. Nyelvoktatásunk arra a fejlődés-lélektani tényre épít, hogy a kisgyermekek természetes nyelvelsajátítás során, utánzással, könnyedén sajátítanak el idegen nyelveket. E fogékonyságra, nyelvi érzékenységre építünk. Nyelvtanításunk érdekessége a digitális tábla használatával interaktív mesék közvetítése tanár-diák interakcióval. A folyamatos sikerélmény és a tanulók reális önértékelése hozzásegít a nyelvtanulás iránti motivációs bázis stabil fenntartásához.

Kéttanítós óramodell szerepe, alkalmazása az inkluzív nevelésben

A kéttanítós modell alkalmazásának célja, hogy a tanítás, tanulás folyamatában megvalósuljon az inkluzív nevelés, a teljes integráció. Mindazon kompetenciák fejlesztése megtörténjen, ami lehetővé teszi mindenki számára a teljes szocializációt. Feladatai: Mindazon pedagógiai módszerek és eljárások alkalmazása, amelyek elsajátításával a tanítóban, tanárban és a gyógypedagógusban is kifejlődnek a tanítói-, tanári kompetenciák. Képesek legyenek a hatékony tanulói megismerés, a differenciált tanulásszervezés, a professzionális tanári kommunikáció, formatív értékelés alkalmazására, a tanulás tanítására. Feladat még annak elsajátítása, hogy a gyógypedagógusnak milyen szerepe van a gyerekek fejlesztésében (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás), illetve a tanítónak az integrált gyermek fejlesztésében – kölcsönös interakció a két pedagógus között.

Tehetséggondozás gyakorlata a tanulás-tanítás folyamatában

Elveink: Mindenki tehetséges valamiben. Nem siettetünk, és nem korlátozunk, nem „fogunk vissza” senkit. Mérésen alapuló tehetségazonosítást végzünk. Az általános és speciális képesség területek folyamatos fejlesztésén túl a tananyagot mélységében, tartalmában, tempójában gazdagítjuk, dúsítjuk. Differenciált óraszervezéssel biztosítjuk azokat a kereteket, melyek lehetővé teszik az egyéni tempóban való haladást. A differenciálást kidolgozott óramodellek segítik, amelyek lehetővé teszik az adott gyermekekkel való individuális munkát, így a fejlesztés akkor és ott történik, amikor a szenzitív korszakban a speciális képességterület fejlesztésre szorul. Tehetséggondozást segítő programunk alkalmazásával megnyílik a lehetőség a kognitív képesség-fejlesztésre, az egyéni tanulási utak meghatározására.

Tanórákba épített pihenés „relaxálással”

A tanórák szerves része a pihentető „relaxálás”, melyet a tanító-tanár a tanórába akkor épít be, amikor a gyermekeken a fáradtság jelei mutatkoznak. A relaxálás pedagógiai célokat szolgáló pszichológiailag megalapozott pedagógiai eljárásokkal végzett „lazítás”. Leggyakoribb formája: halk, megnyugtató zenével aláfestett mesét (legtöbbször a tanító által írt, tan-anyaghoz kapcsolódó szöveggel) szabad elhelyezkedésben – szőnyegen, párnán ülve fekve v. helyükön padban – hallgatnak a gyerekek. Önfejlesztő módszer, mellyel a személyiség harmonizálására, az egész szervezetre, a szomatikus állapot karbantartására hathatunk. Célunk a relaxáció tanítása – az ellazítás képességének elsajátítása, félelem, feszültség, szorongás feloldásának megtanítása. A tanulók az „aktív élmények” során belső harmóniát élnek át: „tanóra keretei között. Ezáltal egész személyiségük, szocializációjuk pozitív irányba fejlődik. Előny, hogy viszonylag rövid idő alatt is megéreztethetjük az ellazulást, hozzásegítjük a tanulókat a testi-lelki feszültség oldásához, testi-lelki-szellemi harmónia meg-tapasztalásához. Az egész tevékenység a résztvevők egymásra gyakorolt hatása – az átélt élmények megosztása, szoros szállá szövése – erősíti a csoportkohéziót.. A jól megválasztott zenének harmonizáló, „pozitív” hatása van. 3-4 perc alatt a gyermek testileg, szellemileg felfrissül és a tananyag elsajátítását újult erővel folytatja. A „relaxálás” leginkább a szociális kompetenciát erősítő jó gyakorlat, hiszen az érzelmekre hat, az érzelmi intelligenciát erősíti. Valljuk, hogy tanulóinkban az érzelmek kifejezése, az önismeret, önfejlesztés, képessége erősödik a relaxálás alkalmazása által.

Komplex-esztétikai nevelés – Helyi tehetségkutató-fejlesztő projekt

Több párhuzamos osztályból érdeklődés, képességek alapján szabad választással alakuló csoportok szerveződnek erre a tevékenységre.Célja, hogy a tanulók érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően a bennük rejlő értékeket, kreatív alkotó képességüket kibontakoztathassák. Esztétikai igényük fejlesztése mellett koncentrációs képességük is fejlődik. Alapelvünk, hogy az iskolában biztosítsuk a gyermekeknek azokat a területeket, ahol sikerélményhez jutnak, esetleg speciális tehetségüket feltérképezhessük. A csoport mindhárom megközelítésben foglalkozik az anyaggal (művészet, életvitel, helytörténet). A gyerekek szabad választással vesznek részt a tevékenységekben, 3., 4. évfolyamon.Külső szakemberek, művészek minél szélesebb körét igyekszünk felkutatni és „behozni az iskolába”, illetve eljuttatni a gyermekeket az iskolán kívüli területekre (szobrász vagy keramikus műhelyébe).Néhány főbb választható tevékenységünk (társastánc, grafika, szobrászat, virágkötészet, gyöngyfűzés, üvegfestészet, háztartástan, elsősegélygyújtás, egészségtan, helytörténet stb.).

SPECIFIKUMAINK:

Beszélgetőkör

„Meghallgatlak, meggyógyítalak!” A reggeli beszélgető kör szerepe, hogy aktív figyelemmel, értő hallgatással a gyermekek egymással és a tanítóval kötetlenül megbeszélhessék az őket foglalkoztató témákat.

Önértékelés

A gyerekek a tanulási folyamat első percétől megszokják, hogy ellenőrizzék, értékeljék saját tevékenységüket. Fontos megértetni velük, hogy az önértékelés célja nem a minősítés, hanem a diagnosztizálás. Ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessen a továbbiakban (sikerélményhez jusson), pontos önismeretre van szüksége. Fontos, hogy a gyermekben kialakuljon az a szemlélet, miszerint a saját teljesítményét mindig önmagához mérten értékelje. Megerősödjön a gyermekben a tanulás öröme, és ez által egy belső motiváltság, igényesség jöjjön létre, hogy mindenki a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtsa. Az önértékelés reflektív tanulói visszacsatolás szerepe a személyiségfejlesztés. Fontosnak gondoljuk, hogy a tanulóban az is kialakuljon, hogy a kockázatvállalás és a hibázás természetes része a tanulási folyamatnak. Olyan érzelmi készségek is kialakulnak, mint az önuralom, önismeret, amik a tanulói kompetenciafejlesztés szempontjából fontosak.

Mérésen alapuló folyamatszabályozás – Diagnosztikus eredményvizsgálat

A képességfejlesztő feladatlap-rendszer alkalmazásának szerves része az évi 4 alkalommal végzett diagnosztikus eredményvizsgálat, melynek folyamatfeltáró – és szabályozó szerepe van. Az alkalmazott feladatlap-rendszerben minden tananyagrész minden megközelítésben vizsgálatra kerül. Szerepe kritériumorientált, minőségre irányuló értékelési rendszerének célja annak felderítése, hogy kinek milyen fejlesztésre van még szüksége a biztonságos továbbhaladás érdekében. Az eredmények összesítése után a tanító és a gyermek pontos diagnózist kap az aktuális fejlettségi szintről és meghatározhatja, hogy milyen fejlesztést kell kapnia a gyermeknek a felzárkóztatáshoz, vagy mehet-e a következő tananyag elsajátításához. Az SNI gyermekek követelményrendszerét igazítottuk az általános követelményekhez és fel-építésében ugyanazon elv alapján működtetjük a diagnosztikus eredményvizsgálatot.

Nevelésközpontúság – Neveltségi szintmérés

Iskolánk nevelésközpontú. A neveltségi szint mérésével az a célunk, hogy a gyermeki személyiséget minél hatékonyabban és teljes körűen megismerjük. Ezért törekedtünk arra, hogy a pedagógiai programunkban lefektetett célunknak (teljes gyermeki személyiség fejlesztése), leginkább megfeleljünk. A cél eléréséhez elengedhetetlen az objektív megismerés, melynek sok összetevője van. Intézményünkben a nevelőtestület szemléletében vallja az érzelmi nevelés fontosságát. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt a szülői házzal együttműködve olyan pedagógiai tevékenységek, eszközök, eljárások alkalmazására, amelyet áthat a pedagógus személyes példamutatása. Kihasználjuk a tananyagban rejlő nevelési lehetőségeket, építünk a gyermekek meglévő tapasztalataira. Célunk, hogy az iskola egy olyan szociális közeg legyen a gyerek számára, ahol biztonságban érzi magát, ahol erkölcsi, érzelmi fejlődése a lehető legoptimálisabb. Fontos, hogy a szociális és pedagógiai hatásokat is mérhetővé tudjuk tenni az értelmi fejlődés mellett. Már első osztálytól működtetjük a saját fejlesztésű mérő anyagunkat.
Kapcsolattartó Balla Magdolna 20/5019191, 73/311-309